Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bevezető

2008.01.17

BEVEZETŐ

 

Udvardy Ignác (1877-1961) alakja és művészete egész fiatalságomat végigkísérte. Róla, mint anyai dédnagyanyám testvéréről, számos történet keringett minálunk (jegyzetek 1). Mivel egyenes ági leszármazottai nőtlensége miatt nem voltak, ezért családunkban és rokonságunkban – mint legközelebbi hozzátartozóinál – számos műalkotása volt jelen mindig is magától értetődő természetességgel. Már egész kis koromban emlékszem, ahogy meg-megálltam néha festményei vagy különös faragványai előtt, melyek budapesti lakásunknak, nagyszüleim győri lakásának és a család Kőszeg környéki nyaralójának legszebb ékei voltak. Szobám falát most is az ő színpompás, hangulatos életképei és csendéletei díszítik.

Bár életében elismert festő volt, aki a leghaladóbb értelmiségi körökbe volt járatos, és korának legkiemelkedőbb művészeivel tartott kapcsolatot, mára sajnos csaknem elfelejtették. Művei szétszóródtak határon innen és túl, és bár nagy mennyiségű sajtócikk és rövid életrajz áll rendelkezésre róla, mind a mai napig nem jelent meg monográfia munkásságáról. Jellegzetes, egyéni festményei általában hiányoznak a Nagybányai Művésztelepet bemutató gyűjteményes kiállításokról, csakúgy mint Nagyvárad, Budapest vagy Zalaegerszeg jelentős kiállításairól. Pedig mindezekben a városokban élt, és alkotott: Festette szép tájaikat és az ott lakó emberek mindennapjait. Festett olajjal, pasztellel, akvarellel, készített grafikát, linómetszetet, fafaragványt, domborművet, selyemfestményt és faliszőnyeget. Sokoldalú tehetségével minden technikában egyéni alkotásokat hozott létre.

Készülő munkámhoz a kiindulási alapot bátyám, László Gábor, családtörténeti kutatásai adták. Ezeken elindulva kezdtem meg vizsgálódásomat, hogy minél pontosabb képet adhassak Udvardy Ignác művészetéről. Ezt a munkát legelőször a család és a rokonság körében megtalálható alkotások felkutatásával és végigfényképezésével kezdtem. Ennek során jártam többek között Győrben, néhai nagyszüleim lakásán, és Zalaegerszegen a keresztszüleimnél. Itt felvettem a kapcsolatot a zalaegerszegi Göcseji Múzeummal, ahol legutolsó emlékkiállítását rendezték 1990-ben. Számos alkotást és adatot találtam, fontos információkkal lettem gazdagabb. Segítségemre volt Dr. Kostyál László, megyei múzeumigazgató-helyettes és művészettörténész, aki foglalkozott már Udvardy munkásságával, és a Nagybánya művészete című könyvben írt is róla.

Zalaegerszegen sikerült találkoznom, és elbeszélgetnem Cirkovics Adél művésznővel is, aki a már idős Udvardy Ignác tanítványa volt, és társbérlőként, édesanyjával együtt, éveken át lakott egy fedél alatt vele. Tőle is számos fontos információt és Udvardyra vonatkozó anyagot kaptam.

Zalaegerszegi látogatásom után Budapesten először a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályát, Festészeti Osztályát és Adattárát látogattam meg, fontos adatokat és műveket fedezve fel. Ezután felkerestem a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportját. Itt átvizsgáltam az úgynevezett „Művészek Lexikonát”, mely egy magyar képzőművészekről szóló részletes és kiterjedt adattár, valamint a Kutatócsoport külön adattárát. Könyvtárakban, levéltárakban és az Interneten is sok fontos adalékot találtam szakdolgozatomhoz. Elsősorban az Országos Széchényi Könyvtárban valamint a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárában folytattam kutatómunkámat.

Mindezek során számos feljegyzést, életrajzot, dokumentumot, utalásokat valamint mintegy 50-60 újságcikket és sok száz műalkotást sikerült felfedeznem. Ezek alapján igyekszem átfogó és objektív képet adni Udvardy Ignác művészetéről. Természetesen minden alkotását én sem tudtam felkutatni, mivel rengeteg műve van magántulajdonban és az országhatáron kívül (többnyire Erdélyben). Lehetőségeimhez mérten azonban művészetének minél alaposabb feltérképezésére törekedtem, minél nagyobb számú műalkotáson keresztül.

Remélem, szakdolgozatommal a magam módján én is hozzájárulhatok, hogy az utókor ismét felfedezze, és értékelje ezt a kivételes művészt.